A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint mindenki meg tudja különböztetni a valódi civil tevékenységet a politikai befolyásolástól.
Hosszú interjút adott az általa vezetett hivatal eddigi munkájáról a Magyar Nemzetnek Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Lánczi elöljáróban a testület létrehozásának indokaira tért ki. Ennek kapcsán felidézte, hogy a szovjet blokk összeomlása után kialakult új biztonságpolitikai helyzetben az USA tudatosan készült arra, hogy a befolyásszerzés teljesen új módozatát hozta létre a térségünkben,
elsősorban a média, illetve a civil szervezetek között elrejtett ügynökszervezetekkel.
„Ezek a szervezetek a 90-es évek óta rendkívül hatékonyan működnek hazánkban, valamint Európa és a világ számos pontján. Élnek a civileket megillető szabadságjogokkal, ugyanakkor egyértelműen politikai tevékenységet folytatnak. Ennek a szürkezónának a feltárására jött létre a Szuverenitásvédelmi Hivatal” – mondta Lánczi.
A hivatal eddig közel háromszáz olyan szervezetet vizsgáltak meg, ahol felmerült a gyanú, hogy külföldi forrásokból nyomásgyakorlást végeztek Magyarországon. Közülük az egyik legfontosabb az Ökotárs Alapítvány, amely szerinte afféle aggregátor szervezetkén működve befogadja, majd továbbosztja a külföldről, politikai nyomásgyakorlásra érkező pénzeket. A finanszírozási csatorna végén pedig aktivistacsoportok és propagandaoldalak állnak. Előbbire kiváló példa a Transparency International.
Ezt is ajánljuk a témában
Van félnivalója az ellenzéki sajtónak? A Kelettől vagy a Nyugattól védjük magunkat? Tényleg megijedt egy táblától a lakása ajtaján? A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét kérdeztük.
Lánczi az interjúban elmondta, a befolyásolási kísérleteke mögött elsősorban Brüsszel és Washington áll, de feltártak orosz háborúpárti narratívát is.
A legfelső szinten az állami donorok találhatók, részben amerikai, illetve brüsszeli alapok, amelyek közpénzeket kezelnek. Közülük a legismertebb, az Amerikában feltárt USAID, de ezenkívül van több hasonló szervezet, például a National Endowment for Democracy.
Lánczi szerint a feltárt háromszáz szervezet egy része talán nincs is tisztában azzal, hogy egy globális méretű, amerikai progresszív befolyásolási kísérlet részese,
de ez semmivel nem teszi veszélytelenebbé a tevékenységüket és nem menti fel őket.
A hivatal elnök szerint csak egy álvita, hogy mi számít befolyásolási kísérletnek és mi a valódi civil aktivitás.
Mint mondta, mindenki pontosan el tudja különíteni a két tevékenységet: „Egy horgászegyesületet teljesen egyértelműen meg lehet különböztetni mondjuk a Soros-szervezettől” – fogalmazott.
Lánczi beszélt arról is, a hivatalnak joga és kötelessége, hogy ha szuverenitási kockázatot lát, akkor javaslatokat fogalmazzon meg a kormány felé.
Szerint fel kell számolni azt a játékot, amit a rendszerváltás óta űznek ezek a szervezetek, hogy a civil álca mögött politikai tevékenységet végeznek külföldi pénzből. „Be kell zárni a kiskapukat, amelyek mindezt lehetővé teszik. Erre is javaslatokat tettünk a döntéshozóknak, de fontos az is, hogy a jogszabályok kikényszeríthetőségét is megteremtsük” – szögezte le Lánczi Tamás.
Nyitókép: AFP/JAM STA ROSA
A demokrata politikus az amerikai jogállamiságot félti.
Nem hatóság, a jelentései közleményeknek minősülnek.
Hiába áll ellen az Európai Bizottság, a harc csak most kezdődik. Minden ki fog derülni az NGO-król.
Kiderült, mennyi az annyi.
Fontos egyeztetésre került sor hétfőn.
Megszólalt az internet népe a Ferencváros DVTK elleni döntetlenje után.
A magyaroknak és az íreknek ugyanazok a problémái, mondta lapunknak a Gript nevű, független, migrációkritikus ír portál főszerkesztő-helyettese, aki bírálta az ír kormányt és az EU-t is.
Nála minden több, mindennek súlya van – és mégis, ez a súly nem nyom össze, hanem a magasba röpít.
